Egy nehéz nap elé nézek. Manna már többször és nagyon erőszakosan dugta a fejét, hogy kelljek már fel, mert ő le szeretne menni a kutyafuttatóra. Én viszont nem tudtam igazán felébredni, mert tegnap este még éjfél után is csak az ASUS Windows 7 installálásával küszködtem, de hiába.
Késő este még Bodolai Tibivel is konzultáltam, aki egyet értett az elképzelésemmel, hogy először egy XP-t kellene telepíteni, amire ez a régi BIOS is fel van készítve és onnan már lehet USB driverrel az új BIOS-t frissíteni.
A reggeli szenvedéseimtől végül Möci mentett meg, aki átvállalta, hogy Mannát leviszi a kutyafuttatóra.
Nyugodtan aludtam tovább és már majdnem kilenc óra lett, mire valahogyan visszatért belém az élet.
Nyugodtan aludtam tovább és már majdnem kilenc óra lett, mire valahogyan visszatért belém
az élet. Az ébredezést is megpróbáltam finoman, óvatosan kezelni és ezért először csak az ágyban olvasással terheltem magam.
Möci indította el a nyomtatót és fel is bélyegeztük az Önkormányzatnak írt kérelmét.
Utána én is ki tudtam nyomtatni a kütyü vevőjének szánt levelet, mivel eddig nem jelentkezett e-mailben. Alig, hogy feladtam mind a két levelet, Möci már hozta le a posta csomagot. Megjött a kütyü és olyan gyönyörű és gyors, hogy legszívesebben megtartanám, de nem lehet, mert a vevő már leütötte.
Egy óra múlva megjött a vevő e-mailje is, azzal, hogy ők már nagyon várták a kütyüt, de azt nem tudták, hogy nekünk e-mailben kell felvennünk a kapcsolatot egymással.
Ilyen koincidencia csak a mesében létezik.
Délután végre megszólalt a telefon és Áron jelentkezett, hogy megjöttek a nagyival Budapestre. Úgy tervezi, hogy holnap délelőtt 10 és 11 között jön haza. Nagy kő esett le a szívemről, mert már kezdtem aggódni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése