2014. augusztus 1., péntek

Barlangfürdő

Nagyon jól aludtunk. Csak a terülj-terülj asztalka illatai csaltak le, azok is csak 1/4 10-kor. Itt a Petiéknél nagyon ki van nyalva a fenekünk.

Reggeli után Péter elmagyarázta, hogyan tudunk eljutni Miskolc-Tapolcára. Elindultunk és az IGO is segített az oda jutásban.

A barlangfürdő,  a tegnap meglátogatott avasi kilátóval szemben, nagyon jó benyomást tett ránk, mert jó kezekben van, rendszeresen karbantartják és ez meg is látszik rajta. Nagyon kellemes négy órát töltöttünk ott.

Fél négykor hagytuk ott a fürdőt. Először a Lidl-be mentünk, hogy vigyünk az ebédhez egy családi doboz jégkrémet és tejszínhabot.

A kirándulásunkat a barlangfürdőbe azért is mára terveztük, hogy Péterék nyugodtan tudjanak készülődni a holnap reggeli indulásukra Balatonboglárra.

Mire hazaértünk - mondanom sem kell farkas éhesen - Péterék BMW-je már útra készen állt az udvar közepén. Azzal kezdtük, hogy helyet cseréltünk a két autóval, hogy holnap reggel mi már ne legyünk útban az indulásukhoz.

A kaja, amit Andi készített, fantasztikus volt. Zöldségleves sok karfiollal, utána besameles csirkemell, rizzsel és kovászos uborkával. Az ebéd után Möci kiporciózta a jégrémet.

Sajnos olyan e-mail érkezett a Tócsa táborból, aminek nagyon nem örültünk. A levél hiába kezdődött úgy, hogy: "....nincs semmi nagy baj, mindenki jól érzi magát.." mégis nagyon felkavart a tartalma. Az történt ugyanis, hogy Leó és Áron egy harmadik táborlakót úgy bántalmaztak, hogy az sírt és másnap haza kellett mennie.

Hiába hangsúlyozta a levél, hogy az akció a Leó ötlete volt, engem ugyanúgy bántott a dolog és ebben egy percig sem tudtam magamban Áront felmenteni a történtek alól. Árontól, akinek lépte-nyomon azt  hangsúlyozom, hogy a legnagyobb érték az életben, ha valakinek örömöt tudunk szerezni, mosolyt tudunk az arcára varázsolni, elvártam volna, hogy mielőtt akcióba kezdenek, lebeszéli Leót erről a dologról. Möci a nap hátralevő részében egyfolytában nyugtatgatott, de az nem sokat javított a kedvemen.

Délután nagy brainstorming-ot tartottunk Petivel arról, milyen nagy lenne a különbség a klíma szereléssel abban, hogy Peti alkalmazottként vagy vállalkozóként szereli nap mint nap a klímát.

A vacsoránál Péter unicummal akarta elhessegetni a  gondterhelt rossz kedvemet. Petiéktől kaptunk saját készítésű és palackozású meggyborukat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése