labradorok

Már nyolc óra előtt ébredtünk. Ha nem esett az éjjel, akkor locsolás. A veteményes is érezze magát olyan jól, mint mi. A smaragdfa úgy nő, mintha húznák felfele.

Möci összerakott egy kis reggelit. Volt benne a 14-es km kőnél vásárolt mangalica kolbász és disznósajt, no meg a tegnap este szüretelt sok paradicsom. Hozzá tejeskávé és már jól is laktunk.

Belenéztem a levelezésembe és a skype-ba. Ott azt láttuk, hogy Áron és Ábel már létrehoztak egy közös accountot is.

Délelőtt kerékpárral indultunk el a piacra, illetve a csavar boltba. Útközben bementünk Gulyásékhoz. Meghallgattuk a hűtőszekrényünk adományozásával kapcsolatos fejleményeket, amiből kiderült, hogy milyen bonyodalmakat okozott, hogy Laci és Judit több helyre is elígérték ugyanazt az egyetlen hűtőszekrényt. Mondtuk, hogy most megyünk a csavar boltba. Erre Laci rögtön adott 1-1-et a keresett csavarokból.

Először kellett némi pénzt kivenni a falból, mert a pénztárcánk teljesen üres volt.

Miután Balázstól azt tanultam, ha hiányzik egy csavar, akkor abból kell húszat venni, hogy legyen otthon, ezért elmentünk  a csavar boltba. Vettünk is három fajtából 20-20-at.

A piacon vettünk túrót, fokhagymát és kárpát kenyeret. Möci meg is kérdezte a vegyes boltost, hogy csavar rendező sok fiókos fali szekrénye szokott-e lenni, mert tudta, hogy egy ideje erre vágyom. A boltos megígérte, hogy fog ilyen fali szekrényt hozatni.

Hazafele karikázva megálltunk ott, ahol a kölyökkutyákat láttam. Be is mentünk és megnéztük a 13 labrador kölyköt. Nagyon nehéz volt megállni, hogy egyet ne vigyünk haza.

Újabb egy méternyit haladtam a zöldbab ültetvény gazolásában. Ebéd előtt még ki tudtam csalni Möcit a stégre, de a vízbe még akkor sem, amikor pedig a stég melletti hínár nagy részét kiszedtem. Én úsztam egyet, de őt is meg tudtam érteni, mert a víz mostanra már harmadosztályú lett. (Preluk I. osztály, Balaton II. osztály)

Nekiálltam a lepréselt bélyegek szortírozásának. A kupac annyira ellepi az asztalt, hogy a munka el fog tartani egy néhány napig.