Elállítottam a Duolingót

Nyolc után ébredtem. Reggelire a tarján sült tükörtojás és tejeskávé.

Nóra nagyinak mondtam, hogy a felülvizsgálat után felugranék hozzá egy kávéra, hogy beszámoljak neki az Adriáról és esetleg megbeszéljünk egy közös programot a nyári vakáció utolsó hetére.

Indultam a Berencsi doktornőhöz. A bejelentkezés után nem sokkal behívtak. A nővérke megszúrt és a doktornő azt kérte, hogy délután három körül hívjam fel a labor eredmény miatt.

Onnan Nóra nagyihoz mentem. Kávéztunk, beszélgettünk. Kihasználtam az alkalmat, hogy panaszkodott, mennyire egyedül van, hogy a közeli barátai (főképp Szécsi Éva) meghaltak és megpendítettem neki a Ráckevei Fidélió idősek otthonát. Ő már olyan öreg – mondta -, hogy ő már nem alkalmas ekkora váltásra.

Itthon az Emőkétől kapott két pizza szelet egyikét  melegítettem meg ebédre és utána nekiláttam az átutalni valóknak.

Beszéltem Norcival, hogyan tudnék segíteni a gyerekek kinőtt kerékpárjai cseréjében. Minden esetre holnap viszem magammal a kerékpár szállító adaptert, hogy legalább a már kinőtteket hazahozzam.

Tamást hívtam a napelemes projekt miatt és küldtem neki megint egy anyagot.

Bementem volna a Gazdagréti optikushoz, de augusztus 22-éig szabadság miatt zárva.

Emőkével azt beszéltem meg, hogy Andrisnál határozottabban lépjen fel, miként tudnánk neki segíteni, vagy valamilyen terhet a válláról levenni Joci problémája miatt, mert át tudom érezni, hogy neki most milyen nehéz a három fiúval. Például a két fiút és Nóra nagyit levihetnénk egy hétre Dömsödre, vagy fel Zebegénybe Kuháékhoz.

A Duolingóban sikerült valamit úgy elállítanom, hogy be se tudok addig lépni, amíg meg nem tanulok kínaiul.