Indulás haza

Reggel nem sokkal hét óra után már felébredtünk. 

Bementünk a benzinkút mosdójába fogat mosni, majd a Marche-ba. Áron és Levi egy-egy vaníliás, almás süteményt kértek hot-chocolite-tal, én pedig egy Piroschka-t (sütőben sült hot-dog), tejeskávéval.

Frissen, újult erővel kezdtük a hazaút utolsó 300 km-es szakaszát.

Alig, hogy elhagytuk a benzinkút kijáratát, két lengyel csaj stoppolt le minket. Budapestre szerettek volna jönni. A fiúkat megkérdeztem és ők rábólintottak: vegyük fel őket.

Bekucorodtak az autóba. Angolul kitűnően beszéltek. Egyikük fizioterápia-s nővér, a másik pedig környezetvédelmi szakértő volt.

Tovább sem hagytam fel a tíz kilométerenkénti helyzetjelentéssel.

Nem sokára elértük a Horvát-Magyar határt. A határőrnő nem örült annak, hogy lengyel stopposokat vettem fel, mert ha ők kábítószer birtokosok, akkor amiatt én is könnyen bajba keveredhettek.

Onnan már egyre gyorsabban ettük a kilométereket, miközben visszaállítottam a folyószámlámat USD $-ról HUF forintra.

A lengyel lányokat 100 km-rel a végcél előtt tettük ki egy benzinkútnál.

Útközben arról beszélgettünk, hogy milyen jó lenne egy finom leves és egy tejfölös csirkepaprikás.

½ 1 körül gurultunk be a Dömsödi bázisra. Emőke és Angi barátnője fogadott minket. Nagyon boldogan öleltem meg viszontlátott lányomat. Nemsokára megjelent Jutka (Levente anyukája) is.

Meg kellett állapítanom, hogy Emőke nagyon ügyesen és majdnem tökéletesen vette birtokba a bázist.

Lekapcsoltuk a huzikát és hatan segítettük a mover-t, hogy a helyére vonszolja a huzikát.

Én még gyorsan kiszaladtam egy üveg Unicumért, porcukorért és egy nagy tejfölért.

A lányok már megterítettek hat főre a kúp alatt és a menü pontosan az volt, amire vágytunk, hozzá uborkasaláta  és még almás pite.

A nagy zabálás után kezdődött a huzika kipakolása, amivel egy időben egyre jobban telt a mosógép.

Áron nagyon ügyesen kipakolta a huzika hűtőszekrény mélyhűtőjéből a cuccokat és azokat átköltöztette a Dömsödi házban a fagyasztóládába.

Jutka nekiállt a huzika nagytakarításának.

Emőke elmondta, hogy nekik nem sikerült beindítania a locsoló szivattyút. Megállapítottuk, hogy a szívócső feltöltését rosszul értelmezte. 

A locsoló rendszert rögtön sikerült elindítanom.

Amikor már megnyugodtak a kedélyek, én tiszta erőből koncentráltam a Leó születésnapjára készítendő diótortára koncentrálni. Ebben Angi és Áron is nagy segítségemre voltak, amitől gyorsabban és hatékonyabban készült a diótorta.

Viber-en beszéltünk Norcival, hogy a holnapi programot egyeztessük. Norci azt is kérte, hogy amikor megyünk Horányba, Gabikát is vegyük fel.

Nagy fürdés után sikerült időben lefeküdnünk.