Már magamat sem tudom rendre szoktatni

Hosszú lustálkodás alatt mindenfélét kitaláltam, hogy ne kelljen felkelni. Pedig ma reggel  a menetrend szerint már a szurit is mellőzhettem.

Kiugrás az ágyból és reggeli nélkül indulás a piacra. Csak egy rúd szalámit öt csirkecombot vettem, tíz doboz Kozel sört, egy zöld kupakos Nescafét, meg két csokor újhagymát. Mindet már az útra.

Egyedül a nagy pohár tejfölt szántam a mai tejfölös-kapros tökfőzelékbe, de lehet, hogy abból is viszünk egy-két 3 személyes mélyhűtött adagot. 

Útközben beadtam Gulyás Lacinak a tegnap vásárolt hőszigetelő zsinórját.

Reggelizés híján bekaptam egy tejfölös, sajtos, fokhagymás lángost a piac melletti Lángos sütödében.

Hazaérve pakolásztam a huzikába. Mindig csak azt ami éppen az eszembe jut. 

Véglegesre forrasztottam és rögzítettem egy hőre zsugorodó csövecskével a riasztó szirénájának a bekötését.

Elkészítettem a tejfölös, kapros tökfőzeléket és hozzá megsütöttem az ötből egy csirkecombot. A többi comb bekerült a huzika mélyhűtőjébe, ugyanúgy mint a 3 adagra sikerült tökfőzelék két másik adagja a hűtőládába.

Igaz, hogy késő délután, de nagyon finom lett az ebéd.

Este elmerültem a BANG GOOD honlapján a megvásárlásra érdemes termékek között, de annyira, hogy ½ 9 lett, mire rájöttem, hogy még nem is locsoltam.

Locsolás közben kicsit előrébb kellett volna állnom az autóval, mert az egyik kerék éppen a locsoló tömlőn állt. Na de hol van az autó indító kártyája? 

Már számtalanszor megmondtam magamnak, hogy mindent, de mindent (kulcs, pénztárca, szemüveg, stb.), mindig a helyére kell tenni. Ott nincs. 

Az a kisebbik baj, hogy ha nem találom meg, akkor holnap fel kell mennem Budapestre a  kártyáért (2 óra) és onnan vissza (újabb 2 óra) és ha nem klappolnak a csatlakozások, az egy újabb 1-2 óra. 

A nagyobbik baj az, ha én csak ki tudom találni ezzel a mérhetetlen nagy eszemmel, hogy az egyetlen üdvözítő megoldás az, hogy „mindig mindent a helyére”, de azt nem tudom betartani, akkor az szart se ér. Hogyan fogom, akkor Áront a rendre nevelni?

Nagy nehezen megtaláltam az indító kártyát és odébb álltam.

Locsolás után megmelegítettem a csirkecomb maradékát és egy kis cukkini salátával azt vacsoráztam. 

Eléggé el nem ítélhető módon nem volt itthon egy korty unikum se. Neheztelésemre felmerül a kérdés, hogy ez már az alkoholizmus első jele? Sok bajom van magammal.

Áron is nagyon hiányzik de remélem, hogy már kiheverte a „lekésett vonat” traumáját.