Nyolc órakor ébredtem, de arra azért halványan emlékeztem, hogy kora reggel ( ¾ 7 körül ) Áron belopakodott a
hálószobába és magával vitte a notebookot.
Amikor felkeltem észleltem, hogy
már reggel rekkenő hőség van a lakótelepi lakásunkban és itt nincs meg az a két
vészkijárat (szigetelt és klimatizált lakás valamint a Duna), mint Dömsödön
volt.
Áront is csak nagy nehezen
tudtam rábeszélni, hogy keljen fel, fogmosás, öltözés és jöjjön le velem a
CBA-ba vásárolni valamit reggelire, ami után meglátogathatjuk a BKK jegy
automatát, hogy Áron megvehesse a szeptemberi diákbérletét. Ehhez persze meg
kellett szólítani az ATM-et, hogy adjon pénzt, mert a kis bódéban péksüteményt nem tudunk kártyára vásárolni.
Vettünk tejet, főtt füstölt
tarját, virslit és sört, a szemben lévő kis pékség kuckóban pedig két vaníliás
csigát és egy köménymagos cipót.
A jegy automatánál egy nő nagyon
mérgelődött, hogy már tíz perce nem tudja használni, mert a képernyőre annyira
rátűz a nap. Nem tudtam megállni, hogy egy pár szóval ne dicsekedjek azzal el,
hogy amikor ezt az automatát telepítették, akkor írtam a BKK-nak, hogy ha a
telepítést olyan irányban végezték volna, hogy a képernyő Észak irányba nézne,
akkor az egész nap árnyékban lenne, mert így egész nap süti a nap és még egy
árnyékoló ernyő sincs rajta. A BKK akkor azt válaszolta a felvetésemre, hogy a
telepítés helyének kijelölésénél alkalmazkodniuk kellett a földből kiálló
kábelek csatlakoztatására. Ennél nagyobb hülyeséget nem is írhattak volna.
Szerény reggelink (nincs olyan,
hogy kimegyek a kertbe és leszakítok két érett paradicsomot) után felmentem a www.fszek.hu (Fővárosi Szabó Ervin könyvtár) oldalára és meghosszabbítottam a
holnap lejáró két könyv kölcsönzési idejét, mert az egyiket ott felejtettük Dömsödön.
Katika csöngetett, mert ajánlott
levélként megjött az Arduino programozási kézikönyv.
Áronnak nagyon nem füllik a foga
a ma okvetlenül elvégzendő rendrakáshoz a szobájában, pedig ezt ma meg kell
csinálnia, mert holnap már tanévnyitó.
Áront megkértem, hogy menjen be
az iskolába (a „B” épületben), mert ma van a szeptemberi ebéd pótbefizetési
határidő. Ő nem tudja melyik a „B” épület. Erre mondtam, hogy ilyesmire kellene
használnia az Internetet, nem pedig a hülyeségekre. Felmentem a netre és
megnéztem. Amikor mondtam, hogy az a „B” épület, amelyik a Beethoven utca 3-ban
van, azt mondta „tudom”.
Amikor elindult én is felvettem
a nyúlcipőt. 139-es, 240-es és egy kis séta, bementem a Patron bolt-ba a HP
Officejet 6500A Plus festékpatron készletéért. Olcsó húsnak híg a leve, mondja
a magyar. A 10.000.- forintba került nyomtatóhoz 19.000.- forintba került a
teljes patronkészlet. Na mindegy egyszer élünk, ez is legyen rendbe.
Visszafele leszálltam a
139-esről az ANZSU Optikánál és leadtam a Prelukban lencse hiányosra változott
szemüvegemet. Az is több mint egy tízes. Nagyon olcsó az élet, a mai nap még
alig került 50.000.- forintba és még nincs itt a nap vége.
Körülbelül egyszerre értünk
haza, de Áron egy kicsit korábban. Még egyetlen zsebkendőt nem tett odébb a
szobájában, de már őrülten suhogott a számítógép ventilátora. Na erre betelt a
pohár. Megkértem, hogy a szobájában kábelezze le a számítógépét és este
átvisszük Emőkéhez. Áron számítógép és Internet függő, beteg. Meg kell keresnem
a gyógymódot, amitől visszatér a normális emberek közé és a napi 12 óra Internet
és számítógép használatot tudja majd hasznosan és maximum napi egy órára redukálva használni.
Ebédre felhígítottam a
csirkelevest és azt ebédeltük, de még egy kicsit mindig elsózottnak találtuk.
Délután mind a hárman (Emőke,
Áron meg én) elmentünk a TESCO-ba. Áron füzeteket, Emőke pedig Fressnapf
macskakaját szeretett volna ott venni.
Mi meg is találtuk a nekünk szükséges
füzeteket, bár én jobban szerettem volna, ha találtam volna olyat, hogy
füzetcsomag VI. osztályosoknak, VII.-eseknek, VIII.-osoknak, de ez túlságosan
ésszerű lett volna.
Hazajövet Áron még rendezgette a
szobáját, de nem nagyon jutott a végére.
Kértem, hogy készítse ki a
fekete hosszú-nadrágját és a fehér inget. Az ünneplő fekete cipőjét is próbálja
fel, mert ha kinőtte, akkor még ma ki kell találnunk valamit.
Emőkét megkértem, hogy minél
többet vigyen át magához az almából és az őszibarackból, Áront pedig beküldtem
a fürdőkádba.
Vacsorára a paradicsomos
káposzta utolsó részletéhez sütöttem debrecenit és virslit. Nagyon finom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése