Pizza és fagylalt

A fiúkat is hagytam kilencig aludni, de utána már ébresztőt fújtam. Mosdás, fogmosás, öltözködés és körlet rend.

Felvettem a rendeléseket reggelire, ki mit kér és lementem a CBA-ba tejért, kakaóért és zsemlékért.

Az természetes, hogy mind a három fiú mást és máshogy kért. A tojást lágyan és tükörtojásnak, a kakaót hidegen és melegen, Áron a virsli mellé zsemlét, Leó fokhagymás kacsazsíros kenyeret kért, de végeredményben nagyon elégedettek voltak a felhozatallal.

Áron felajánlotta, hogy visszaállítja a Duolingómat, ha szabályosan bejelentkezem. Nem értettem, hogyan csinálja, hiszen minden kínaiul szólt benne. Csak sejtésem van, hogy összehasonlítja, hogy az ő bejelentkezésével, mi hol és hányadik menüpontban van. A lényeg, hogy megcsinálta és minden rendbe lett.

Délelőtt Emőke átjött ellenőrizni, hogy a fiúk milyen állapotban vannak, mert szeretné elvinni őket fagylaltozni.

Áron szobájában Áron és Leó olyan durva harci játékot játszottak, ami nekem nem tetszett. Hangos volt és tele volt agresszív elemekkel. Azt is láttam, hogy ezen az  elvaduláson Arti is meg van lepődve. Arti egyébként egy sokkal mimózább lelkületű, mint akár Áron, akár Leó.

Arti például sokkal inkább szeret  félrevonulni  és olvasgatni. Azt is megfigyeltem, hogy egy darabig csak figyeli, amikor Áron és Leó valamin hosszasan vitatkoznak és amikor mégis közbeszól, akkor szerényen megmondja a tutit. 

Attól meg teljesen elájultam, hogy a 11 éves unokám folyamatosan angolul olvas egy több, mint 600 oldalas könyvet (Rawling: Harry Potter - The goblet of fire/ A tűz serlege) én meg csak bénázok egy 300 oldalas könyvvel, miközben állandóan belekukkantok a szótárba.

Emőke lányom is csak nézte a játékukat és csodálkozott, hogy ilyen dolgokkal kellene szembesülnie, ha három fia lenne?

Megpróbáltam őket rábeszélni, hogy ehelyett, menjenek le a kosárlabda pályára kosarazni. Végül hajlottak a szóra, de nem a kosárlabda pályára mentek, hanem a kutyafuttatóra.

Mondtam nekik, hogy egy fél óra múlva én is megyek és viszem őket a MixR pizzázóba ebédelni.

El is mentünk a pizzázóba. Mindenki kitöltötte a pizza igénylő lapot. Kérdeztem az Artit, hogy segítsek-e a kitöltésben. Nem, nem kell –mondta. Akkor csak arra figyelj Arti – mondtam - , hogy olyan pizzát rendelj és akkorát, amekkorát meg fogsz tudni enni.

Sorba hozták ki a kész pizzákat. Nagyon finom volt, de szerintem az enyém egy kicsit el volt sózva. 

Mind a hárman ittunk rá, mint a kefekötők.

Én egy 24 cm-est rendeltem, de nem tudtam mind megenni, Áron és Leó 28 cm-est rendeltek, de Leó se tudta csak a felét megenni, Arti pedig a legnagyobbat rendelte, de végül csal a harmadával tudott megbirkózni.

A tulaj gondosan becsomagolta a maradékokat. Áronnak odaadtam a pénztárcámat, hogy fizessen és ha ízlett, akkor adjon még 10 % borravalót.

Tele pocakkal jöttünk haza. A fiúk megint elvonultak Áron szobájába valamit játszani, de később Áron kért 2000.- Ft-ot és elmentek Emőkével fagylaltozni.

Onnan már csak kilenc óra után tértek haza. Gyors fürdés, utána a fregoli leszedése és lefekvés.