Áron nagyon rendesen, egészen
közel, az általam vágyott 7:12-höz indult el a suliba.
Hamarosan én is összekaptam
magam. Fürdőszoba hosszasan, mert borotválkozni is kellett, majd kocsonya
reggeli.
Két tányérral be is pakoltam Nóra nagyinak egy nylonzacskóba.
Első utam az Érsebészeti Klinika,
Berencsi doktornő. Gyorsan végzett velem és azt kérte, hogy délután 2 és 3
között hívjam telefonon, hogy a dózis korrekcióját megbeszéljük.
Felhívtam Nóra nagyit. Még mindig
nem épült fel a megfázásából és még egy rossz hírt is közölt: Megint véres volt
a vizelete. Mondtam, hogy most azonnal odamegyek, kezdjen el felöltözni, mert elindulunk a Somlai doktor úrhoz.
Odaérve átadtam a kocsonyát és
onnan felhívtam Somlai doktor urat. Elmondtam neki, hogy mi a probléma, amire
azt mondta, hogy akkor most menjünk be hozzá és lent a betegirányításnál (a véres vizeletre hivatkozva) kérjünk egy sürgősségi sorszámot.
Megérkezve a sorszámmal
felmentünk Somlai doktor úrhoz, aki adott a nagyinak egy beutalót az Urológiai
Klinikára.
Hívtam a nagyit, hogy az SzTK
melletti piacon együnk valamit (mondjuk sült hekket majonézes burgonyával)
ebédre, de neki jobb ötlete támadt: inkább menjünk a Fény utcai piacra és ott a
Töröknél ebédeljünk, rántott harcsát zöld salátával.
Végül így is lett, átgurultunk
Budán és a Mamut mögötti nagy parkolóban éppen csak hogy találtunk egy parkoló
helyet.
A rántott harcsa kifogástalan
volt, még egy teát is ittunk utána.
Miután a Nóra nagyit hazavittem,
magam is hazagurultam.
Nem sokkal utánam Áron is megérkezett, de azonnal leült
a számítógép elé és ¾ 5-i fel sem állt mellőle.
Miután Olivér és Bálint rosszul
létre hivatkozva nem jöttek 4-re a gyerek-németre, ezért Áron azt gondolta, hogy
most ő is ellóghatja a külön németet.
A németet megtartottam.
A sok rossz mellett, azért egy jó
pontot is szerzett Áron. Azt mondta, hogy ő nem tud eljönni a Dalma
jótékonysági koncertjére, de szeretné, ha az ő nevében is vennék egy belépőt,
mert azzal is nő a Dalmának szerzett támogatási összeg.
Este hétre mentem a koncertre. A
Budapest Voices Orchestra nagyon jó másfél órás műsort adott, telt házzal.
A műsoron kívül
megkérték a publikumot, hogy akinek van a tarsolyában egy szép mondat, ami
valamikor megérintette, akkor azt írja fel az előtérben erre a célra
kifüggesztett több nagyméretű papír valamelyikére.
En ezt írtam:
„Addig-addig
siránkoztam, hogy nincs egy pár szép cipőm, amíg egyszer láttam egy embert,
akinek nem volt meg a két lába.”
Amíg én a koncerten voltam, Áron Emőkével
megvacsoráztak, így azután én már csak egyedül tudtam enni.
Megint volt egy kis vita Áronnal
azon, hogy mennyi legyen a tanulás és a számítógép előtt töltött idő aránya.
Később Áron és Emőke lementek
sétálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése