Rakott krumpi

Nagyon sokáig lustálkodtunk. Talán már kilenc óra is elmúlt, amikor átmentem Áronhoz, hogy mostantól együtt lustálkodjunk.

Manna ugyanez alkalommal nem ugrott föl az ágyba harmadiknak, csak nézett, hogy mi lesz már, sose reggelizünk.

Erőt vettem magamon és meglátogattam a fürdőszobát, majd felöltöztem és lementem reggelit készíteni.

Áron csak a takaró alól érdeklődött, hogy ma mi lesz a reggeli, mert már nagyon éhes.

Áronnak egy vagon bundás kenyeret készítettem, amit hónapos retekkel, lila káposztával és majonézzel tovább ízesített. 

Magamnak behoztam az istállóból egy tál kocsonyát (só, bors, paprika és citrom). Most nagyon finomra sikerült. 

Gabika is ugyanezt írta egy mailben: „Nagy örömmel mondhatom, hogy ez a kocsonya maga a tökély volt. Finom, teljesen puha húsi. Szóval semmi hiba nem volt vele. Még a Ferike is beszállt az evésbe. Egy kis citromot tettünk rá..., mennyei volt.”

Most, hogy már készen van a polc, a világítás, el kellene kezdenem rendet csinálni a szekrényben. Lassan megy, de lépésről lépésre talán egyszer majd végzek vele. Közben megint felszereltem egy kulcstartót.

Áront megint csak kora délután sikerült rábeszélnem, hogy az Internetezés helyett a Matek 7-es feladatsorral kellene foglalkoznia.

Kora délután felszedtem az utolsó adag almát és elkezdtem készíteni a rakott krumplit. Nagyon macerás egy kaja, fő a krumpli és fő a tojás. Bekapcsoltam a sütőt és raktam egymásra a rétegeket (sült szalonna, krumpli, kétféle kolbászkarikák, kemény tojás, lila hagyma, hordós káposzta és a végén a tetejére tejföl). Mindez be a sütőbe.

Hamarosan szóltam Áronnak, hogy EBÉD! De ez már késő délutánra tolódott. Áron csak nehezen szabadult meg a számítógéptől, de amikor végre lejött, akkor tetszett neki a tepsiben megsült rakott krumpli.

Tekintettel arra, hogy semmilyen időponthoz nem kellett igazodnunk, elég későn kezdtünk összepakolni és bizony már hat óra is elmúlt, mire elindultunk.

Emőke már nem volt itthon, amikor mi megérkeztünk, ezért a neki szánt kerékpárra szerelhető táskát csak a kilincsére tudtam akasztani.

A lefekvés a késői hazaérkezés miatt ugyancsak későre tolódott. Áron jó éjszakát búcsúzóul csak annyit kért, hogy holnap menjünk el megint úsznia MoM Sportuszodájába és ha ½ 3-ra ott tudnék lenni a teljes felszereléssel az jó lenne.

Még este szerettem volna kipróbálni a lap TV-t, hogy vajon itteni antenna körülmények között hogyan viselkedik, de erre nem kerülhetett sor, mert azzal a kevés eszemmel, ami nekem van, Dömsödön felejtettem a távirányítóját és a nélkül be sem lehet kapcsolni.