2016. október 6., csütörtök

Kezdődik a kálvária. János kórház

Már nincs értelme mindennap részletezni Áron indulását, mert minden nap ugyanaz. Ma ráadásul 0-dik órája is lenne. Valamit ki kell találnunk, hogy ez gyökeresen megváltozzon.
Reggel megrendeltem az AliExpressnél Áron Dell notebookjába az új akkumulátor. Remélem, a régi akku kihúzza ,addig amíg az új megérkezik.
Felhívtam az Ica ismerősét a hamvasztással kapcsolatban, de nem tetszett az ajánlatuk. Rablók és visszaélnek a helyzettel, mert olyan hangsúlyt fűznek az ajánlatukhoz, hogy ennyit csak megérdemel az elhunyt.
Gyorsan bekaptam egy reggelit és elindultam a János kórházba átmenetileg lezárni a papírmunkákat. Hétfőn kell betelefonálnom a Kórbonctanra, hogy a végleges papír készen van-e és ha igen, akkor bemehetek érte, hogy azt a további ügyintézéshez kiadják.
A kórházból a Farkasréti temető irodájába mentem, felvetve annak a lehetőségét, hogy Nóra nagyi utolsó kívánsága szerint a hamvasztása után az urnája ugyanarra a falra kerüljön, ahol Áron anyukája (Klári), másik nagymamája (Róza) és Nagypapája (Mihály) urnái vannak közel egymás mellett. Az irodában megörültek az érkezésemnek, mert ezeknek az urnáknak a tíz éves bérlési ideje mindegyiknek lejárt, de az ezekről szóló értesítést senki nem vette át, és ha ezeket nem akarjuk elveszíteni, akkor a bérlésüket az új urnafülke bérlésével egyidejűleg, de minél előbb újabb tíz évre meg kell hosszabbítani. Az egésznek a lényege, ami kilátszik a dologból, hogy egy bankrabláson kell gondolkoznom, ha ezt most mind ki akarom fizetni.
Áron azzal jött haza, hogy először kipiheni az iskolai nap fáradalmait (ez nála annyit jelent, hogy adjam oda a notebook-ját), utána átnézi a leckéit és ma ő szeretné készíteni a vacsorát.
Bár én addigra már odatettem sülni egy csirkecombot, de a kedvéért mindenbe belementem, sőt még le is mentem vele a CBA-ba, ahol ő már tudta, hogy neki mi mindenre van szüksége a tervezett milánói makaróni elkészítéséhez. Kicsit túltolta a mennyiségeket, de beleszólni nem engedett.

Otthon nagy elánnal nekikezdett a főzéshez. konyha természetesen úszott. Nagy ritkán kikérte a tanácsaimat, de ha azt nem kérte, akkor nem engedte, hogy beleszóljak. A milánói egészen finomra sikeredett. A csirkecombot majd holnap délben megeszem a maradék zöldbab főzelékkel.
Emőke nem jött át vacsorázni, az ő adagját átvittük neki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése