A DOOGEE akkuja nem veszi a töltést

 

Áront ¾ 7-kor kellett kiugrasztanom az ágyból, pedig én sem voltam jól. Szerintem a túl zsíros körömpörkölt vacsorától kissé elrontottam a gyomrom. Éjjel többször ki kellett mennem, mert hasmenésem volt és az még délelőtt is folytatódott.

Áronnak csak 7:15-kor sikerült elindulnia, pedig ma még előbb meg kell vennie a havi buszbérletét is.

Délelőtt fekve maradtam és azzal próbáltam kímélni a gyomromat, hogy reggelire csak egy pirítós kenyeret ettem, de készítettem hozzá egy citromos teát.

Felhívtam K. Lajos volt egyetemi évfolyamtársamat, hogy az egészsége felől érdeklődjem. Nem panaszkodott, de nem is dicsekedett. Már ő sem annyi idős, mint amikor az egyetemre jártunk.

Napközben főleg azzal voltam elfoglalva, hogy a DOOGEE kütyüm akkuja nem akarta felvenni a töltést és csak 1 – 2 %-ot volt hajlandó mutatni. Kénytelen voltam elővenni az első Androidos kütyümet (ZTE Blade) és abba áttéve a SIM kártyát valamelyest elboldogultam. Így legalább el tudtam intézni egyet, s mást telefonon.

Amikor Áron hazaért azonnal a notebookjával kezdte a délutánt, aminek nem örültem és kértem, hogy előbb az iskolai dolgaival foglalkozzon.

Elkezdtem készíteni az estebédet. Feldaraboltam és kirántottam két csirkecombot és hozzá csináltam egy tejfölös zöldbab főzeléket. Olyan sok lett, hogy még Emőkének is jutott belőle. Vacsora közben egy kicsit angoloztam Áronnal, de az nem volt egyszerű, mert miközben vitatkozott, olyanokat mondott, hogy: „…az angol tanár csak jobban tudja…”

 

Átmentem Emőkéhez és kicseréltem a bejárati ajtajában lévő zárat egy újra, a csavarhelyeket pedig megerősítettem epoxi műgyantába ágyazott fogpiszkáló darabokkal.      

Kicsit leültem a TV elé, abban a reményben, hogy találok valami jó műsort, de ez csak remény maradt. Emőke hozott át valami nagyon finom saját maga sütötte süteményt, de még semmiből nem mertem sokat enni.

Este még egy határozott lendülettel visszakértem Árontól azt a Laude kütyüt, amit Áron olya szép lassan tőlem lenyúlt, majd szép lassan kisajátított magának. Ez mégis csak egy komolyabb darab, mint a Blade és miután a SIM kártyákat kicseréltük, Áron azt kapta meg.

A csere után, gondoltam, hogy most szinkronizálnom kellene a gmail címtárat a Laude-ra, de ez még annyira sem jött össze, hogy létre tudtam volna hozni a kütyü és a notebook wireless kapcsolatát bluetooth-on keresztül. Nem látják egymást. Valószínűleg az Acer notebookra előbb telepítenem kell egy W10-re alkalmas wireless drivert.

Megint már 11 óra van és Áronra még rá kell, szóljak, azonnal kapcsoljon ki mindent és oltsa el a villanyt. Alvás!