Áront hét előtt
tíz perccel tudtam csak felébreszteni. A nagy kapkodásban természetesen minden
elmaradt, sőt, amikor hét előtt egy perccel benéztem hozzá, akkor még a
notebookja is be volt kapcsolva. Számomra nehezen volt hihető, amit mondott,
hogy csak az egyik osztálytársát kérdezte meg, hogy a matek óra elmarad-e ma.
Mannát sem engedte le. Azt hiszem, megint be kell vezetnem a 7 órás lakásajtó
bezárást.
Gyorsan
megreggeliztem, leengedtem Mannát és magamat is letiltottam a számítógépről,
amíg egy-két rendetlenség gócot meg nem szüntetek a lakásban.
Hát arra nem
gondoltam, hogy ez ilyen nagy vállalkozás lesz. Kétórai rendezkedés után
engedélyeztem magamnak egy hosszú kávészünetet, majd folytattam. Látszatja, már
van, de készen még nincs, pedig már ½ 2 és nemsokára hazajön Áron és sürgetni
fog, hogy induljunk már.
Manna
szerencsére már feljött, úgy, hogy őt már nem kell majd keresgélni.
Emőkét
megkérdeztem, nem akar-e néha jó levegőn lenni. esetleg egy kicsit a holt ágon
korcsolyázni, de ilyen gyorsan nem tudott dönteni.
Amikor Áron
hazajött, már menetkészek voltunk. Manna is bekerült az autóba.
Még egy utolsó
kísérletet tettem, hogy Emőke nem akar-e a jó levegőn készülni-e a vizsgáira.
Ötkor indultunk
és az első állomás a TESCO.
Áron vállalta a
bevásárlást, én pedig a PET palackokat, meg a sörös dobozokat.
Áron nagyon ügyesen vett mindenfélét, többek
között a kérésemre afrikai harcsa filét.
Még a
fizetésnél volt egy kis súrlódásom Áronnal. A shop and go-nál. A kisegítő
munkatársnak jeleztem, hogy mi mennyire szeretjük ezt a fizetési módszert. Ő
örült, mosolygott, Áron pedig megjegyezte, hogy ezt miért kellett mondanom? Magyaráztam,
hogy azért, hogy osztozzon a mi örömünkben. „Ez egy baromság” – mondta, mert az
Internetes játékokban inkább le kell lőni az ilyeneket.
Már megint este
vezetek, ráadásul a jobboldali tompított izzó kiégett. Még mindig ez a
veszélytelenebb, mert ha a bal ég ki, akkor a szembejövő még motorkerékpárnak gondolhat.
Minden esetre bekapcsolom a ködfényszórót is.
Onnan már egyenesen
Dömsödre mentünk. Ott nem volt nyár – 5 ॰C-t mutat a külső hőmérő. A jó hír, hogy a házban 22॰C meleg van, a rossz pedig, hogy megint beszart a hűtőszekrény.
A mélyhűtő rész megy ezerrel, a normál hűtő leállt.
Manna sem tudja
eldönteni, hogy kint vagy bent szeretne lenni jobban. Végül úgy dönt, hogy bent
eszik, azután kimegy.
Először
begyújtottam a cserépkályhába, abból baj nem lehet. Azután befűszereztem az
afrikai törpeharcsát és elkezdtem a kirántást. Paprikás liszt, tojás és zsemlemorzsa.
Közben
odatettem főni néhány szem krumplit sós vízben feldarabolva, amiket megfőve kis
olajon petrezselyemmel megszórva kissé átsütöttem és vacsorára a harcsa mellé
azt is tálaltam.
Lefekvés után
még egy fél órával el kellett zárni a cserépkályha ajtaját, hogy éjjelre
átvegye a gázkazán feladatát.
Éjjel fel
kellett kelnem, mert a beszűrődő fényből arra gyanakodtam, hogy Áron még ébren
van. A gyanú beigazolódott, Áron még Internetezett. A pontos idő: 3:36.
Miután
kikapcsoltattam vele mindent, beengedtem Mannát és visszafeküdtem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése