„modellvasút” effektus,

Ma ismét lustasági rekord megdöntési kísérletet tartottunk. Még az ágyban folytatom a tegnap este elkezdett könyv olvasását. Már lassan 11 óra és még csak ott vagyunk, hogy átmegyek Áron ágyába, hogy ott folytassam a lustulást.

Áront megkérem, hogy látogasson meg minden jobb módút a házban (Emőke, Kati néni vagy az Ili az ötödiken) néhány szelet kenyérért, mert nekünk nincs. Nagy nehezen kikászálódom az ágyból és „közhírré tétetik, hogy reggeli”.

A kölcsön kenyér bemegy a pirítóba, majd megfokhagymázva, megvajazva Salsás hering kerül rá és hozzá tej, illetve tejeskávé.

Duboczky Katit nem kellett volna rábeszélnem a Duolingóra. A héten is kétszer annyi pontot szerzett, mint én és most kapaszkodhatok.

Egy szomorú hír került a délelőttbe. Hajek Péter barátom és 15 éven keresztül közvetlen kollégám, ma hajnalban elbúcsúzott az evilági élettől. R.I.P.

Vacsorára megkóstoltam a Kati néni féle halászlét, nagyon finom volt. Áront kérdeztem, hogy neki is melegítsek-e belőle, de ő azt mondta, hogy majd készít magának valamit. Ő úgy gondolja, hogy majd a maradék rántott ponty lesz a célkeresztben.

Áron átment Emőkéhez, hogy ott is részt vehessen a karácsonyi ünnepségen. Vitt is magával egy csomag kártyát, hogy együtt játszanak.

Az autó jobb első kerékcseréjét lustaságból elhalasztottam, viszont elővettem Áron „galván elem” játékát és elolvastam a használati utasítását. Ez az ismert karácsonyfa alatti „modellvasút” effektus, amit az apukák azért vesznek a gyereküknek karácsonyra, hogy egy kicsit játszhassanak vele.