Hétkor ébredtem.
Elküldtem Adriennek az
Éhszakok receptkönyvet, mert a diótortát okvetlenül szeretné elkészíteni.
Reggelire sült angol
szalonna tojással.
Miután Miskolczi Marika
megállapította, hogy a zöldborsóim sose fognak megérni, mert a csicsóka nagy
lapát levelei nem engedik, hogy a nap süsse őket, ezért egy metszőollóval tőből
kivágtam az összes csicsókát.
Marika fogja kedd
délelőtt beengedni a szakértőt, aki megvizsgálja, hogy miként lehet összekötni
a villanybojlert és a gázkazánt és erre majd ad is egy árajánlatot.
Azután majd a hét
közepén jön takarítani. Hogy legalább a beáztatott bélyegeket ne kelljen
kerülgetnie, azokat kiteregettem, és amikor már kezdett szikkadni, betettem a
könyvekbe, hadd préselődjenek.
Már előre izgultam, hogy
a késő délutáni induláskor a Manna nem fogja-e előadni ugyanazt, mint tegnap,
hogy elcsavarog és fellelhetetlen.
Többször is végeztem
próbahívást, de minden alkalommal előjött, sőt olyan is volt, hogy hívás nélkül
odajött, csak úgy dörgölődzni.
Öt óra után már nem
akartam kockáztatni és betettem a hordozókájába.
Hat óra körül bezártam
mindent és elindultunk hazafelé.
Áron nagy
rendetlenséggel és azzal fogadott, hogy hozott magyarból egy 5.öst, ezért nem
is reklamáltam, hogy miért Internetezik ahelyett, hogy tanulna. Még azért
annyit kértem tőle, hogy a mosogatógépet rámolja ki.
Emőke lányomat nem is
láttam. Biztosan népi táncolni van.
Tíz óra után már
rászóltam Áronra, hogy ideje lenne fogat mosni és lefeküdni, de előtte rámolja
ki a mosogatógépet, mert az négy napja tele van és ezt már néhány órája egyszer kértem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése