Hajnalban arra ébredtem,
hogy hiába készítettem elő a bojler helyét, oda nem fogjuk tudni feltenni, mert
olyan kicsi a hely, hogy onnan két embernek ki kell jönnie, ahhoz, hogy egy
ember be tudjon menni és akkor még hol van a bojler, ami egymaga Ø 46 x 90 cm.
Reggel először is
elmentem a Vegyesboltba. Vettem két zacskó tejet, két banánt és egy fél
kenyeret. Utána kényelmesen megreggeliztem és csak utána mentem át Feri
bácsihoz, hogy töredelmesen bevalljam, miért nem fogjuk tudni felszerelni a
WC-be a bojlert.
Feri azt mondta, hogy
azért ilyen hamar ne adjam fel a dolgot, ebéd után átjön és megnézi, mit tudunk
az ügy érdekében tenni.
Addig én elkezdtem
kirámolni az autóból mindent, ami nélkülözhető, mert kedden reggel kell vinni a
Renault karosszériajavító műhelybe.
Elültettem azt a két
lilahagymát, amelyik már nagyon csírázni kezdett. Laci azt mondta, hogy ebből
hagyma nem lesz, de fel fog magzani és az nagyon hasznos, mert a magokból
jövőre sok hagyma lesz.
A nagyjából kitakarított
autóval kiálltam, hogy le tudjam nyírni a füvet.
Nemsokára átjött Feri és
szinte egy negyedóra alatt megoldotta a korábban szerintem lehetetlent. Próbáltam neki
segíteni, de ketten nem fértünk hozzá. Én csak részfeladatokat kaptam, de Feri
az egészet zseniálisan megoldotta.
Marika azt írta a
Viber-en, ha rend lesz a lakásban, akkor a héten átjön takarítani. Igyekeztem -
igyekeztem, de csodát nem tudtam tenni.
Próbáltam mindent
összepakolni és késő délután Mannával elindultunk hazafele. Útközben még vettem
egy kiló földiepret a gyerekeknek.
Otthon középlangyos
volt a fogadtatás, mert Emőke szerint, ami nekem nem ment,az nekik ment. Még a konyha
is ki volt takarítva.
Áront kértem, hogy vigye
át az epret Emőkéhez a vacsorához. Egy kicsit
hozott belőle vissza, mellé egy túrós palacsintát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése