6:30-kor csörgött az
ébresztő óra. Hét óra előtt még beköszöntem Áronhoz, magamhoz vettem a jármű
törzskönyvet és indultam. Mannát is levittem.
Az autót átadtam a
munkafelvevőnek és újfent megerősítettem, hogy jó lenne, ha vagy csütörtökön délután
vagy péntek délelőtt készen lenne a javítás.
Hazafele a Kelenföldi
metró végállomáson magamhoz vettem egy szendvicset és egy kávét, de azért
itthon még rátettem egy lapáttal és készítettem magamnak egy ham and eggs-et.
Emőke 9-kor bedobta
Mannát és indult dolgozni.
A kis kínaiban ebédeltem
és türelmesen vártam, hogy Áron hazaérjen.
A futár közben meghozta
a „Csodakés”-t, ami főleg azért csoda, hogy ennek bedőltem. Jobban megszoktam
gondolni, hogy mit veszek. Az egész egy bóvli.
Az egyik lakóautót 8,5
millióért kínáló, akinek annak idején írtam, hogy a mi tehetségünk csak 6
millióig tart, írt egy levelet, hogy leengedte 7,5 millióra. Megint meg fogom
írni neki, hogy mi még mindig csak 6 millióig vagyunk eleresztve.
A NISSAN Leaf utolsó
részletét átutaltam, most már csak várom, hogy mikor kaphatom meg az autót.
Nagyon régen nem
sakkoztam online és még régebben nyertem meg partit. Ma végre sikerült.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése