20180722 vasárnap
Már hat óra után felébredtem.
Az idő szomorú és hűvös. Egyelőre élvezem a rendet és a
tisztaságot. Megpróbálom megőrizni, mert Edina csak két hét múlva jön újra.
Reggelire gyorsan megmelegítettem a lecsót, ráütöttem egy
tojást és kenyeret pirítottam hozzá. Utána tejeskávé.
Kilencre G. Judit kérésére elmentem a templomba, de ő nem
volt ott.
Manna már alig várta, hogy megjöjjek. Kért egy kis kaját,
majd mellettemlepihent.
Az idő melegszik, de nagyon fülledt.
Azt hiszem, hogy egy új módszert találtam ki a paradicsom
palánta nevelésre. A paradicsommag besszerzése helyett, ha a tőn találok egy
paradicsomot, amelyik valami miatt meglöttyedt, akkor azt egy tejfölöspohárba
felnyitva beteszem. Alatta föld, fölötte föld és meglocsolva várom, amíg
történik valami.
Kivettem a hűtőből a három szelet ponytot és megmosva,
befűszerezve (só, bors, halfűszer) tettem vissza, hogy mire a bundázásra kerül
sor, már jól át legyen itatva fűszerekkel.
A rántott halas ebéd után elkezdődött a pakolás. Egy külön
nylon zacskóba szedtem egy kis paradicsomot, őszibarackot és császár körtét.
Egy idő után fogalmam se volt, hogy hol van a zacskó. Már
háromszor körbejártam az egész házat, de sehol. Már teljesen lemondtam róla,
amikor ki kellett vennem az Emőkének szánt túrót a hűtőből. Ott volt.
Áronra nagyon büszke vagyok, hogy kiment Leóért a Nyugati
Pályaudvarra.
Mire hazaértünkMannával, már a két fiú is megjött.
A gyümölcsökkel (paradicsom, császárkörte, őszibarack) teli
zacskót átvittem Emőkének. Kértem, hogy mossa el őket és felezze meg.
Áron és
Leó azt mondták, hogy ők nem éhesek, így egyedül vacsoráztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése