Sanyika

20180712 csütörtök

Kilenckor már becsöngettem a lányhoz, hogy English Lesson, de ő még nem volt kész erre és emlékeztetett, hogy tegnap tíz órát beszéltünk meg mára.

Így is lett. Végül tíz óra után néhány perccel kezdtünk. Az angol igeidők, abból is az egyszerű jelenidő ismétlése volt az első óra anyaga.

Délelőtt el voltam foglalva Emőke lányom angol órájával. Szerintem nagyon jól sikerült és Emőke szerint is hasznos volt.

A pendrive-jára feltettem a ma ismételt dolgokból néhány videót és kapott egy kevés házi tanulni valót. Azért csak keveset, nehogy elvegyem a kedvét a további angol óráktól.

Délután megbeszéltem A. Gáborral egy találkozót, mert már korábban megállapodtunk abban, hogy alkalmasint megmutatom neki a villanyautót.

A Fogarasi úti ÖMV kútnál találkoztunk és onnan indultunk a Nissan LEAF-fel. Egy jó félórát autókáztunk. Nagyon tetszett neki az autó.

Hazafele gondoltam egy merészet, hogy megint megpróbálom meglátogatni a Katona Sanyit, aki a legutóbbi próbálkozásaimkor, valószínűleg a betegsége miatt már nem engedett be magához.

A kapucsöngetésre a fia Péter jelentkezett és hívott, hogy jöjjek fel, de apukája, a Sanyi már meghalt.

Nagyon szomorú órát töltöttünk együtt, miközben részletesen elmondta  apukája betegsége történetét és azt is, hogy Sanyi végakarata szerint a hamvait a Preluki Campingben a tengerbe szórta szét.

Közben nekem lepergett az a 15 év amikor ugyanazon a munkahelyen dolgoztunk és én nagyon sokat tanultam tőle.

Mindez nagyon borúsra festette az estémet. Nyugodjék békében.

A szomorúságból megpróbáltam kiegyenesedni és amikor hazaértem, elkészítettem a családnak a vacsorát. Tejfölös csirkepaprikást készítettem, mert az mindig tuti nyerő. A tálalásnál a főtt tésztán kívűl cékla volt mellé.