Emőkének megírtam Viberen, hogy nem indulok el B.füredre
hozzájuk. Az km-ben és időben is csak egy nagy kapkodás lenne és közben még
állandóan idegeskedhetnék, hogy mi van Áronnal és mi van Mannával.
Inkább még délelőtt úszom egy nagyot, amire a jövő héten már
nem biztos, hogy lesz lehetőség, mert lehűléseket jósolnak.
Kora délután elindulunk majd haza és várjuk Áront, hogy
megérkezzen a táborból.
Egy visszafogott reggelit készítettem magamnak. Vajas-lekváros
kenyér tejjel. A sajátkészítésű baracklekvár nagyon finom lett.
Lassan el kell kezdenem összepakolni, ha nem akarok későn
indulni haza Budapestre. Még az sem aggaszt, hogy ma el fog maradni az esti
locsolás, mert az időjárás jelentés esőt, viharokat, sőt jégesőt jósol.
Manna, amint meglátta, hogy behozom a hordozókáját elbújt,
mert okos. Nem tartott sokáig, hogy megtaláljam, mert buta és mindig ugyanoda
bújik.
Mindent sikerült bepakolni és indulunk.
Szigethalmon egy kis megálló a „Hambi Király”-nál.
Én eszem egy gyros pitában-t. Áronnak meg viszek haza egy sajtos gyros-t.
Az M 0-s felhajtót kikerülöm, és Csepel felé veszem az
irányt.
Ötre értünk Gazdagrétre. Manna azonnal szabadlábon.
Amint felcipeltem a két rekesz sárgabarackot, jó időzítéssel megjelent Áron.
Az egyik rekesz barackot a lány ajtaja elé tettem és felhívtam, hogy
intézkedjen. A másik rekeszt Katika gondjaira bíztam, ossza három részre: egy
rész az övé, egy a mienk, 1/3-ot pedig felviszek Ilinek.
Áron egy szót se mesél a táborról, csak begubózik, beviszi a
gyrost a szobájába, mert ő pihen.
Próbálok némi rendet csinálni a konyhában, de nem teljes a
siker.
Este megmelegítem a rác halászlét, de Áron nem jön velem
vacsorázni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése