Egyedül Dömsödön

Hétkor ébredtem. Az ébredés egy megváltás volt. Az egész éjszaka egy véget nem érő háborúzás volt a szúnyogok ellen. Előbb-utóbb fel kell szerelnem egy szúnyoghálót.

½ 8 és a fürdőszoba után lemegyek reggelit készíteni.

Még mindig tart a baconbe göngyölt töltött cukkini. Pirítós kenyéren lila hagymával és csípős paprikával kitűnő reggeli. Utána már csak egy bögre tejeskávé.

Telefonált P.né Matild, hogy útban vannak Dömsöd felé. Lehet, hogy ez a mai lesz az utolsó megbeszélés és át tudják adni a bérelt területet.

Próbáltam keresni egy Wifi kulcsot, hogy a Sony Vaio-t színvallásra bírjam Internet elérés ügyben. Egyelőre nem találtam, de legalább egy kis rendet csináltam a dolgozó íróasztalán.

P.né és a férje megérkeztek. Zoli bácsival kapcsolatban, bár gyógyulóban van, de az elhelyezésével kapcsolatban újabb komplikációk merültek fel. úgy hogy lehet, hogy meghosszabbítják a bérleti szerződést, a fűnyíró ember pedig vasárnap jön. 

Az augusztusi bérleti díjat minden esetre kifizették.

Délben hívott Stefike, hogy a pótvizsgája szerinte sikerült, de véglegeset csak egy óra múlva fog tudni.

Úgy indultam el Budapestre, hogy még hat óra előtt bejussak a doktornőhöz a Reumatológiára. Bár elő voltam jegyezve erre az időpontra, de azért a betegirányítóban kellett egy sorszámot kérnem.

Időben bejutottam a doktornőhöz, aki megint beleolvasott az MRi lapomba, majd adott egy beutaló belépőt a Gellért Fürdőbe és közölte, hogy ez csak a belépő, a fürdő használatáért alkalmanként 2.200.- forintot kell majd fizetnem, a gyógy masszázs pedig még ezen felül van.

A fene se érti ezt. Hol van ebben a TB és az OEP támogatása. Ha az utcáról minden szakorvosi beutaló nélkül bemegyek, akkor ugyanez alkalmanként csak 2.000.- forint.

Gondolkoztam azon is, hogy mielőtt visszamegyek Dömsödre, hazanézek, de elvetettem, mert a várható kommunikáció csak addig terjedt volna, hogy ennyit utalj és annyit adjál, ezért inkább visszaindultam.

Visszafele elértem a 7:05-ös Dömsödi Volánbuszt és ½ 9-re már a házban voltam.