Félálomban voltam, amikor Áron megkérdezte, hogy: „Jól
aludtál Apa?”. Jól.
Nyolc óra után keltem. Beiktattam egy borotválkozást és
reggeli nélkül már ½ 9-kor indultam Berencsi doktornőhöz. Jól is tettem, mert a
Németvölgyi út egy része le volt zárva és egy elég nagy kerülőt kellett tenni.
Így azután pontban 9-kor tudtam hozzá bejelentkezni.
Gyorsan és nagyon ügyesen végzett a vérvételemmel. Kérte,
hogy délután 2 és 3 között hívjam az eredményért.
Hazatértemkor készítettem magamnak egy reggelit, lefejtem az
aznapi kefirt és bekészítettem az újat.
Kicsit rendet csináltam a konyhába, mert a gyerek-német
előtt erre már nem lesz időm. Elindítottam a mosogatógépet és indultam
Dömsödre.
A úgy van, hogy a szellemi életemben valamelyest egyensúly legyen,
hogy miután hülyülök és vasárnaponként Dömsödről hazajövet ott felejtek néhány
dolgot, ezért kedden, amikor tömegközlekedéssel
oda-vissza megteszem a Budapest-Dömsöd utat, hogy felhozzam, amiket ott
felejtettem, az úton négy órát tanulok, hogy okosodással ellensúlyozzam a
hülyülésemet.
Most a notebookon kívül egy francia szöveggyűjteményt vittem
magammal.
12:05-kor szálltam ki Dömsödön a távolsági buszból. Az út a
házig, ha egy kicsit kilépek, akkor 20-25 perc. Csak úgy érem el a 12:55-ös
buszt, ami visszavisz Budapestre, ha nagyon összeszedetten semmi perc alatt
felkapom azokat a dolgokat, amiért lejöttem. Ha még le akarom olvasni a villanyórát
a Solar System végett, akkor ezt a buszt egyáltalán nem érem el.
Nem baj, úgy döntöttem, hogy legfeljebb majd a 13:55-össel
megyek. Négyre akkor is hazaérek, amikorra megjönnek a fiúk a gyerek-németre.
Szerintem mindent sikerült bepakolnom és még a villanyórát
is leolvastam. Amikor elindultam, megint mellém szegődött a szerencse, mert az
első autót leállítva, megkérdeztem, nem megy-e a buszmegálló fele. „De mehetek
arra is.” Beszálltam és 12 perccel korábban értem a buszmegállóhoz, mint, hogy megjött a
busz.
A megállóban ért Emőke lányom telefonja, hogy mi lenne, ha
venne egy nagyobb nyereségű antennát a wifi routeremhez. Mit gondolok, akkor
nagyobb biztonsággal érné el a széles sávú Internetemet?
Négy óra előtt tíz perccel értem haza. A fiúk addigra már
ott randalíroztak, nekem pedig maradt annyi időm, hogy egy tányér borsópürét
bekapjak. A borsópürét Emőke még akkor készítette, amikor még nem tudtam rágni,
de nagyon finom volt.
Négykor kezdődött a német gyakorlás. A fiúk fegyelmezetlenek
voltak, de az óra jókedvűen és hasznosan folyt. Azt vettem észre, hogy ha
lazábban tartom a gyeplőt, akkor érdeklődőbbek minden új iránt, amit eddig még
nem tudtak. Egymással versengve próbálták megoldani a feladatokat és a poroszos
módszert kerülve szomjaztak az új ismeretek elsajátítását.
Emőkénél Zoli próbálta rendbe hozni az Internet elérés
biztonságát. Délután vettek egy ugyanolyan TP-LINK wifi routert, mint az enyém,
de ez nem segített sokat. Végül nekem kellett a wifi routeremet egy jobb pozícióba
helyezni ahhoz, hogy Emőkénél biztonságosabb legyen az Internet elérése.
Áront időben beküldtem fürdeni és hajat mosni.
A tény, hogy ma mindent sikerült egy fokkal jobbá tenni, az
bearanyozta a napomat.
Lefekvéskor Áron még megkért, hogy meséljek neki az én
gyerekkoromról. A történeteket nagy odafigyeléssel hallgatta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése