Töltött cukkini

Bőséges reggelivel kezdtem a napot (főtt debreceni mustárral és újhagymával, mellé lágy tojás és tejeskávé).

Átnéztem volna a levelezéseimet, de a wifi routerem megint rosszalkodott.

A háttérben szól a TV-n az M1, de az egyre érthetetlenebb, hogy mi okozza ezt a sok hibát. Többször elnémul a hang, megszűnik a kép, de az is előfordul, hogy a beszédhangra rátelepül a zenei szignál.

Az ebéd kimaradt, mert nem volt itthon semmi olyan, amihez nagy kedvem lett volna.

Áron korábban jött meg a suliból és így zongoraóra előtt maradt egy kis ideje gyakorolni.

Háromra mentem az urológiára. A doktor úr úgy döntött, hogy az Alfugen mellett elindít egy második gyógyszert is, aminek szerinte egy félév múlva jön meg a jótékony hatása.

Hazafele beugrottam a Fehérvári úti piacra. Itt is vettem egy darab cukkinit. Tavaly olyan 600.-forint körül volt egy kiló, most itt a piacon 800.- Ft/kg, míg a CBA-ban 1200.- Ft/kg. Nesze neked 1 % alatti infláció. Viktor, nem szép dolog hazudni.

Vettem még parmezán sajtot, mert a ma estére tervezett vacsorához többféle sajtra lesz szükség. 

Még ott a piacon megettem egy sült hekket krumpli salátával.

Majdnem egyszerre értünk haza Áronnal. Kértem, hogy először az iskolai dolgainak lásson neki.

Hat-hét óra körül elkezdtük a vacsora készítését. Ez Áron egyik nagy kedvence a sült töltött cukkini. Én szeleteltem a cukkiniket a hámozó szerszámmal, Áron pedig nagyon tisztességesen reszelte a sajtokat. 

Közben apróra feldaraboltam a főtt, füstölt császárszalonnát. Ez bekerült a kerámia serpenyőbe egy nagy apróra vágott vöröshagyma és két gerezd kinyomott fokhagyma társaságában. A lassú dinsztelődés közben, hozzáadtam két nagy paradicsom húsát, majd jöhettek rá a sajtok. (Egy gumó mozarella, reszelt trappista, parmezán és egy darab penészes kék-sajt morzsolva.)

Az így elkészült tölteléket gondosan beletekertem a cukkini csíkokba és mehetett be a sütőbe. Áron átment a nővéréért, miközben én terítettem. A kaja fenséges lett. Mellé ők ketten uborkás majonézt, én ketchupot, hozzá pedig alpesi kenyeret, jéghideg sört, ásványvizet fogyasztottunk.a

Vacsora után Áronnal ketten tartottunk szabadegyetemi  előadást Emőkének a légköri nyomásról, és arról, hogy a nagy súlyú hajók miért nem süllyednek el a vízben.

Áron megint ½ 10-ig alkudozott a villanyoltással (Mark Twain: Tom Sawyer kalandjai)