tavaszi séta

Reggel, amikor már készülődtem a piacra, Áron olyan mélyen aludt, hogy nem volt szívem felébreszteni.

Először bementem a kárpátkenyérért, majd a piaci vegyesboltban vettem egy zöld címkés Nescafe-t.

 Az egyik piaci eladónál, akiről már korábban is tudtam, hogy máshol is piacozik, ott hagytam két darab LED lámpát.

Visszaérve, Áron még mindig aludt. Csöndben elkezdtem készíteni a reggelit és csak akkor kezdtem el keltegetni, amikor már az asztalon gőzölgött minden, amit reggelire készítettem. A legnagyobb sikere a sült virslinek, a bundás kenyérnek és a kefirnek volt.

Nagyon nehezen, de sikerült rábeszélni magamat az első injekció beadására. Ezen kívül még három napon kell ugyanezt megismételnem, mielőtt az ötödik napon megyek a szájsebészhez.

Áront nem érdekelte az idő előrehaladta és a nap állása, Ő visszabújt a takaró alá lustálkodni tovább.

Átmentem Béniékhez, mert nekik is hoztam a LED lámpákból. Megkínáltak egy kupica pálinkával és egy kicsit politizáltunk. Ő csak arra panaszkodott, hogy nap mint nap azon mérgelődik, hogy az M1 homlok egyenest ellenkezőket mond az ország helyzetéről, mint az ATV. Ebből azután teljesen jól látja, hogy akkor az egyik oldal, vagy mindkettő hazudik. Én azt tanácsoltam neki, hogy ne mérgelődjön és a kettőből csak az egyik csatornát nézze, vagy mint azt én teszem, egyiket se.

Visszajövet, elindítottam egy csirkeaprólék leves készítését, begyújtottam a cserépkályhába és közben elkezdtem kiteregetni a leáztatott bélyegeket.

Amikor már minden sínen volt, akkor nagyon határozottan felszólítottam Áront, hogy ilyen szikrázó napsütésben nem teheti meg, hogy egész nap lustálkodik, öltözzön fel és induljunk el valamerre.

Ebben egyetértett és el is indultunk. Ő határozta meg, hogy merre menjünk és közben mesélt nekem az útvonallal kapcsolatos régi emlékeiről.

„Emlékszel Apa? Itt tanítottál kerékpározni, amikor még csak öt éves voltam, és amikor észrevetted, hogy már oldalt nem ér le a földre a két támkerék, akkor leszerelted és egy seprűnyelet dugtál a nyereg alá…..” és csak mondta és mondta, miközben jó két órás kirándulást tettünk.

Útközben találkoztunk egy nagyon érdekes emberrel. Többféle háziállattal jött ki sétálni. Két kutyája közül az egyik egy nagy barna bernáthegyi féle, a másik pedig egy fekete puli volt. Ezek futkároztak, hancúroztak. Volt még két kecskéje és két birkája, de ezek ki voltak kötve. A legérdekesebb kísérője  egy gúnár volt. A bácsi szerint a gúnár vigyáz rá.