Már csak két fiam van.

Az időjósok azt mondták, hogy ma már tavaszias szép idő lesz. Ehhez képest borongós hűvös időre ébredtünk. Egészen pontosan fogalmazva én nem is ébredtem, hanem engem Manna ébresztett. Odadugta az orromhoz a nedves orrát és közölte, KI SZERETNÉK MENNI.

Lementem vele, kiengedtem és hozzáláttam elkészíteni a reggelit.

Amikor Áron lejött, reklamált, hogy miért nem kérdeztem meg őt, mert Ábel például nem szereti a hagymát a tojásrántottában. Gyorsan leszereltem Áront, nehogy már azért kritizáljon, mert korábban lejöttem nekik elkészíteni a reggelit.

Végül csak ketten reggeliztünk, mert Ábel még szeretett volna egy kicsit aludni. Áron inkább megmelegítette Ábel rántottáját és fel is vitte neki.

Kilencre jött Miskolczi Marika németre. Még nem érezte magát 100 %-osan. Gondoltam, hogy az lenne a leghelyesebb, ha inkább tovább gyógyulna, ezért a német óra elmaradt.

Reggeli után még felmentek legozni vagy a számítógépen játszani a bélyegező szobába.

Közben jött Ildikó a kütyüjéért. Nagyon tetszett neki. Tartottam hozzá egy kis beiskolázást és segítettem lementeni a régi telefonjáról a képeket a notebookjára. A végleges telefonváltást el kellett halasztanunk, mert a Samsungjában micro SIM kártya volt, a régi lukas SIM kártya pedig nem volt nála és erre a terepakadályra előre egyikünk sem gondolt.

Közeben forró dróton tartottuk a kapcsolatot Bélával, de a SIM problémán az sem segített.

Közben Áron is köszöntötte a vendéget, készített nekünk kávét, majd hosszú sétára indultak Ábellel és valóban csak kora délután az üres hasuk hozta őket haza. Nem esett, nem fújt, nagyon hideg sem volt, de a március még azt mondta, hogy legyünk türelemmel, mert a tavasz még odébb van.

Mire megjöttek addigra én mindent megmelegítettem és nagy lakomát csaptunk.(Zöldséges csirkeleves, Köröm pörkölt finom fehér kenyérrel és görög salátával, utána torta).

Természetesen Mannának is jutott az adományokból.

Ebéd után Ábel és Áron némi noszogatásra megnézték a Street Flipper című városrendezési javaslatom mellé készített Prezi demó anyagomat.

Érdekes módon ezalatt a három nap alatt egy percet sem tudtam tölteni a Duolingóval, amitől azután Gabika úgy elhúzott mellettem, mint egy rakéta a Trabant mellett.

A fiúkkal megbeszéltem, hogy mikor induljunk haza. Ők azt javasolták, hogy hat óra körül, amiből a végén fél hét lett, mert az összepakolás egy kicsit elhúzódott.

Áron beírta az IGO-ba Ábel Budaörsi címét és beállította, hogy kerüljük el az autópályát. Ettől azután akkora kerülőt kellett tennünk, hogy a szokásos egy óra helyett másfél óra alatt értünk haza.

Budaörsön kitettük Ábelt, aki nagyon köszönte a kellemes hétvégét, amit velünk töltött.

Itthon leadtuk Mannát Emőkének. Hoztunk neki a csirkelevesből, a görög salátából és a tortából, de azt mondta, hogy látni se akar minket, ha a buffallóiból nem hoztunk.

Áront csak fél tízre sikerült az ágyába terelnem. Még akkor is kérte, hogy a kütyüjét megkaphassa, mert az biztosítja a reggeliébredését. Ez egy nagy mellébeszélés, mert ott van az éjjeliszekrényén az atom óra és az is csörög reggel.

Én még fent maradtam egy kicsit, mert elkezdtem helyreállítani a kb. négy hónapja szüneteltetett blogoldalamat. Az elmúlt 120 napi bejegyzés megvan egy txt file-ban, csak naponként be kell tenni a blogoldalba.